Köszöntök Mindenkit!


Nyíri Eszter Stiga vagyok, diplomás óvónő, amatőr író.

Ezen a blogon találjátok írásaim egy részét - novellákat, gondolatokat, mini-regényeket -, megjelent műveimet és "írói" világom főbb eseményeit, történéseit.

(Használjátok a címkéket!)



Oldalt elérhetitek az alblogjaimat

(Full Moon - Twilight fanfiction, Renesmee és Jacob szerelmének varázslatos története;

Tündérmesém - Anne, egy cseppet sem hétköznapi, nyüzsgő fiatal nő meséje, aki a távoli, ködös Angliában kergeti álmait és a lehetetlennek tűnő szerelmet;

BackStage - a Sacckával közösen komponált sztori, mely egy musicaliskola mozgalmas, színes életébe enged betekintést).



Ha erre jártok és kis világom elnyeri tetszéseteket, hagyjatok nyomot magatok után!



Jó olvasást, keltsük életre a mesét!



Stigu _@/”




2010. június 28., hétfő

Szentivánéji álom - novella

Sziasztok!

Elkészült a táborban ihletődött novella. A címe: Szentivánéji álom, a főszereplője Edward és én :)


Holnap elkezdem az FM-et is, aztán az Eclipse hatására talán gyorsan fog menni az írás. Mindenesetre sietek, amennyire tudok. Ígérem :)


Nem is szaporítom tovább a szót, jó olvasást ehhez a kis novellához, és kommenteljetek, hogy tetszett-e, és szívesen olvasnátok-e még ilyen kis szösszeneteket?!





Szentivánéji álom




Ez már a tábor ötödik napja volt. Egyre fárasztóbb az egész, de a holnapi, utolsó napot már fél lábon is ki fogom bírni.
Amúgy a táj gyönyörű; a ház egy erdő közepén áll, mindenhol fák veszik körül és a majdnem érintetlen természet. Csodálatos hely egy völgy szívében.

Ahogy mentem fel a szobákhoz vezető lépcsőn, megint elfogott az a furcsa érzés, ami már a legelső napon is megtalált. Egy különös bizsergés a tarkómon. Mintha valaki bámulna az erdőből. Elég sokszor tapasztaltam ezt a hátborzongató érzést. Szinte mindenhol kísértett, amerre csak jártunk: a fák közül rám meredt a biciklitúra alatt, lovaglás és íjászkodás közben, vagy amikor mentünk vissza az ágyunkhoz az éjszakai megbeszélések után.
És most is, ahogy a tábortűztől kísértem fel a már nagyon álmos, vagy éppen alvó gyerekeket.

A legérdekesebb az volt, hogy néha egész kellemesnek találtam a bámuló szempár kereszttüzét, néha viszont kifejezetten rosszul esett és megijesztett. Ez a mostani a nem-félelmetes volt.

Miután lefektettem a fáradt csemetéket, visszamentem a kis máglyarakáshoz énekelni. A tüzet mégsem az utolsó este gyújtottuk, mivel Szentiván éjjelén mégiscsak hangulatosabb az örömtűz, így előbbre hoztuk egy nappal. Június 21-e volt ma, az év legrövidebb éjszakája… nem mintha a többi olyan hosszú lett volna. Napi 5-6 órát aludtunk, úgyhogy döghulla voltam már. Kifejezetten nem hiányzott most, hogy itt kelljen ülnöm, miközben a hátam lefagy a borús nyáresti hidegtől, az arcomat viszont pirosra perzseli a hő, de nem volt mit tennem.

A szempilláim egyre nehezebbek voltak, egyre inkább rájuk kellett parancsolnom, hogy újra felnyíljanak.
Aztán megláttam, hogy valaki mászkál a fák között, az erdő sűrűjébe tartva. Gondolkodás nélkül felpattantam és utána indultam. Gyorsan utolértem a velem egymagas alakot és a vállát megfogva magam felé fordítottam. A rám tekintő arc kifejezéstelen volt és végtelenül unott.
- Mit keresel a tök sötét erdőben? El szeretnél tévedni, hogy aztán reggelig kutathassunk utánad?

Már megint vele volt a baj. Nem igazán értettem ezt a szörnyen világfájdalmas fiút. Volt egy csomó barátja itt a táborban, akik szerették és próbálták jobb kedvre deríteni, de ő folyamatosan visszasüllyesztette saját magát a letargiába. Mintha csak élvezné a szenvedést.

- Megyek inkább lefeküdni – vetette oda nekem félvállról.
- Helyes. De betalálj ám az ágyadba és ne kódorogj el!
Ahogy elindult a ház felé, mélyet sóhajtottam és megdörzsöltem a homlokom közötti még halvány barázdát.

Aztán megint éreztem a bámulást. Összeszűkített szemekkel próbáltam bármit is látni a vaksötét erdőben, de a csillagtalan, felhős éjszaka kitakart mindent.
Feladtam a feketeséggel vívott harcot és megfordultam, hogy visszamenjek a tábortűzhöz, de valami kőkeménybe ütköztem.
Riadtan hátráltam egy lépést. Először azt gondoltam, hogy egy fába botlottam bele, de a sziklatestű valami határozottan emberi volt. Sötét színű nadrágot és inget viselt, aminek a könyökéig fel volt tűrve az ujja. A haja kaotikus összevisszaságban meredt a szélrózsa minden irányába. A bőre hófehér volt, a szeme pedig olvadt karamell színű.

A szívem megállt egy fél pillanatra, de csak azért, hogy erőt gyűjtsön az azt követő őrült száguldáshoz. Nem hittem a szememnek.
Az eldugott kis falu erdejében nem állhat velem szemben Edward Cullen. Ez lehetetlenség.

Jó párat pislogtam, de a kép nem változott. Ettől függetlenül még mindig kételkedtem benne, hogy ez a valóság.
- Te igazi vagy? – bukott ki belőlem a lehető legostobább kérdés.
- Igen… már amennyire igazi lehetek – mosolyodott el, amitől elfelejtettem lélegezni egy hosszú másodpercig.
Megremegtem a gyönyörű, mézszín pillantása alatt, amit Ő rögtön félreértelmezett.
- Nem kell félned tőlem. Azért vagyok itt, hogy vigyázzak rátok.
- Miért kellene vigyáznod ránk? – faggattam kíváncsian.
- Egy nomád vámpír garázdálkodik a környéken. De ne aggódj, nem fogom hagyni, hogy bárki is bánthasson titeket.
Újra belenéztem a szemébe.
- Bízom benned.

Hangos nevetést hallottam magam mellől, és ahogy odafordultam, visszacsöppentem a rideg valóságba. A tűz mellett ültem még mindig, körülöttem a gyerekekkel, akik még nem dőltek ki.
Valószínűleg elaludtam, és álmomban megint megkísértett a tündöklő vámpírfiú.
Fáradtan, csalódottan felsóhajtottam, aztán bekapcsolódtam a dalba, amit énekeltek épp.



--*-*--



Másnap már jó pár programon túl voltunk, mikor sikerült végre szereznem néhány lopott percet. Fel akartam menni a domboldalra, hogy gyorsan telefonáljak egyet. De ahogy felértem, megakadt valamin a szemem az erdőben.
Végre igazi nyári, napsütéses időnk volt. A fáradó délutáni napsugarak halvány ragyogással vonták be a fák között álló alakot. Gyönyörű volt, ahogy csillogott a bőre.

Az nem lehet, hogy ismét álmodom – gondoltam magamban.
A tekintete fogva tartott, ahogy valószínűleg az enyém is őt, mert nem mozdult, nem futott el, pedig egyetlen másodperc alatt képes lett volna eltűnni a szemem elől. Valahogy sikerült közelebb kerülnöm hozzá anélkül, hogy elesnék az aljnövényzetben, vagy a saját lábamban. Türelmesen várta, hogy egészen elé érjek.

- Te… – kezdtem bele, de úgy éreztem, egyik mondatomnak se lenne értelme.
- Mondtam, hogy senkinek nem esik bántódása. Elkaptuk végre a nomádot és végeztünk vele. Nem kell most már aggódnod – mosolygott rám melegen.
- Én azt hittem, hogy csak… – csuklott el a hangom.
- Hogy csak álmodtál? Nincs olyan széles határ az álom és a valóság között. Néha a világok összeérnek és találkoznak egy kis időre.

Közvetlenül elém lépett és jéghideg, márvány fehérségű kezével végigsimított az arcomon.
- Azért én figyelni foglak és az örökkévalóságig vigyázok rád – ígérte komoly, ünnepélyes hangon.

Lassan közelebb hajolt és egy leheletfinom, szinte alig érezhető csókot adott az ajkaimra. A felkavaró érzésektől le kellett hunynom a pilláimat. Ahogy újra felnyitottam a szemem, már nem állt előttem.
Némán, egy cseppnyi fájdalommal a szívemben néztem körül az erdőben, de már nem láttam sehol. Ahogy visszaindultam a házhoz, újra éreztem azt a kellemes bizsergést a tarkómon.
Tudtam, hogy betartja az ígéretét, és mindig velem lesz, vigyázni fog rám.






_@/"

2010. június 27., vasárnap

Életjel Tábor után, a frissekről...

Sziasztok!

Gondoltam, most, hogy túl vagyok mindenen, adok egy kis életjelet magamról...


Csütörtökön szerencsésen hazaérkeztem a táborból, egy kicsit sikerült eláznunk, egy kicsit sikerült leégnünk, sokat énekeltünk és keveset aludtunk, szóval minden megvolt. :)
Ráadásul Edward gondolatban végig velem volt, sőt szinte már kísértett az állandó jelenlétével :D És még néha Abyvel is sikerült beszélnem telefonon, ami mindig lélekmelengető volt :)

Vagy még ma, vagy holnap fel is kerül majd egy kis novella, amit a tábor ihletett és már a legelső nap megszületett a fejemben, csak sajnos ott, a természet lágy ölén egy megveszekedett pillanatom sem volt, hogy írjak, vagy egyáltalán a saját gondolataimhoz jussak...

Ez a mondandóm másik légyege: FM friss sajnos még nincs. Megpróbálok nagyon sietni vele, és remélem, hogy csütörtökig sikerül feltennem, csak még közben ugye Eclipse premier is lesz, ami nem tudom, hogy mennyire fog megviselni... :) Kedden az éjfélin találkozhattok velem, meg a TG-vel is, a Mammutban, az egyes teremnél.

Ha csütörtökig nem készül el felrakható állapotban, akkor csak vasárnap este, vagy hétfőn jön, mert pénteken elutazok és a hétvégén végig házon kívül leszek.

De azért megpróbálok nagyon sietni vele, csak hát, ez is egy elég hosszú fejezet lesz. Sok minden fog történni benne.


A mai nap pedig még egy dolog miatt nagyon fontos volt nekem: ma volt a diplomaosztóm. :)
Sajnos a diplomát még nem kaptam meg, mivel csak a fél nyelvvizsgám van meg, de ha megkapom, akkor szép, vörös diploma lesz... kitüntetéses. Igazán büszke vagyok rá, hogy úgy végig tudtam csinálni ezt a 3 évet, hogy mellette végig dolgoztam, meg írtam, meg mindent csináltam, és hogy emellett még ilyen szép lett az eredményem is. Kaptam is egy szép könyvet jutalomból, aminek szintén nagyon örültem.

Úgyhogy az életem ezen szakasza is lezárult, most már kézzelfoghatóan.

És erre a nagy alkalomra a családom meglepett egy kis ajándékkal, aminek nagyon örültem. Kaptam egy kis plüss Jacobot :)

Nézzétek meg:







Hát nem irtózatosan édes?! :))
Ma már vele töltöttem a délutáni sziesztámat, és nagyon jó, hűséges alvótársnak bizonyult :)


Na, megyek vissza az íróasztalhoz és megpróbálok valami értelmeset írni. Remélem, sikerül :)


Legyetek jók és élvezzétek a nyarat, ami végre talán beköszön.
Puszi: Stigu





_@/"

2010. június 19., szombat

New Moon T-shirt... I'm not shirtless anymore

Sziasztok!

Így, a tábor előtt 6 órával még muszáj valamit bejegyeznem! :)

Az én egyetlen, legédesebb bátyám ma olyannal lepett meg, amitől kb. fél óráig sipítoztam. Hozott nekem egy New Moon pólót, amit a DVD megjelenés alkalmából nyomtak :)) Edward, Bella és Jake van rajta. És Jacobon van póló :D

Annyira gyönyörű, hogy arra nincsenek szavak.
Az egyetlen probléma vele, hogy nem fogom tudni sokat hordani, mert annál jobban féltem, és valószínűleg a túl sok mosás sem tesz jót neki. Mindenesetre az Eclipse premieren tuti ez lesz rajtam, a Tough Girl-ök meg majd le akarják rólam rángatni :))


És egy pár szó a csodás film rémes magyar szinkronjáról...
I HATE IT! Borzalmas, úgy, ahogy van. Nem tudom, minek kell erőltetni ezt a szinkronizálás dolgot, már a Twilight sem volt jó...
A kedvencem: "A méretem és a tudásom miatt..." Jake-től. Hát, nem semmi. Mondjuk lehet, hogy attól a mérettől én is idősebbnek nézném. :))

Na, most megyek aludni, holnap hajnalban kelés, és indulás a pusztába. Remélem, hogy jó lesz az idő és nem visz el minket az ár, illetve hogy az egész tábor jó lesz... és nem fogok nagyon kikészülni. :))

Csütörtök este jelentkezek majd, aztán egyszer csak jön az új fejezet is.

Pusz: Stigu





_@/"

2010. június 16., szerda

MEGNYITOTT AZ ÚJ FM!!!!

Sziasztok!

Nagy nap a mai!!! Az új (15.) fejezettel megnyílt az FM új blogja!!! :)))


http://fullmoon-stigabiga.blogspot.com/



A blogot elérhetitek az oldalsávból is, kint van a bannerja. Alatta van már a Tündérmeséé is, de azt még nem tudjátok elérni... és még úgysincs benne semmi. :)

Ne ijedjetek meg, ha nem látjátok itt a konkrét fejezeteket, mert erről a blogról lekerülnek, azokat csak az FM-én tudjátok majd olvasni, viszont ide mindig ki lesz írva, hogy körülbelül mikor lesz friss, illetve, ha van friss :)
Szerencsére a fejezeteket kommentekkel együtt át lehetett tenni, úgyhogy azok a szépségek sem vesztek el, amiket írtatok nekem. :)


Az új fejezetről annyit, hogy remélem, tetszeni fog, én nagyon sokat szenvedtem vele, mert nem akart Jake és Nessie a fejembe visszaköltözni, de csak meglett. Nehéz szülés volt :D


A következő fejezet még nem tudom, mikor fog érkezni, ugyanis most szombattól csütörtökig táborban leszek, ahol nem valószínű, hogy lesz időm írni (szinte 0% az esély rá), de utáni igyekszek majd belehúzni, mielőtt véresre rágjátok a körmötök :))

Aztán úgy tervezem, hogy júliusban beindul a Tündérmesém is, ami remélem, hogy szintén elnyeri majd a tetszéseteket.


Jó olvasást és nézelődést nektek! És szép nyarat :))






_@/"

2010. június 12., szombat

Rebirth - Újjászületés

Sziasztok!

Sajnos új fejezettel még mindig nem szolgálhatok... nem igazán úgy jött össze az írás, ahogy terveztem, de a fejezet egy része már készen van, és ígérem, hogy nagyon sietek vele, hogy a jövő héten, még a tábor előtt mindenképpen kaphassatok friss, ropogós fejezetet.
Viszont van magyarázatom is a lemaradásomra, ugyanis helyette szép rendet teremtettem az életemben és a környezetemben, ami majd segít a kreatívkodásban, és megírtam a Tündérmesém prológusát, illetve még egy novellát.


Közben most a blog egy kicsit (egy kicsit???) megújult, mint láthatjátok. :) Nagyon nagy köszönet érte Atyusnak (aki a manót szerezte/csinálta) és Aby-nek, akik folyamatos jelleggel szenvednek itt vele és velem :D Imádom őket érte!!! :) (Bár Atyust még nem ismerem személyesen, de már így is imádom...)
Egy kis magyarázat az új külsőhöz: a fejlécen látható manó az én ihlet-manóm, aki most már állandó jelleggel velem lesz, nem eresztem, nem adom kölcsönbe. Az enyém!!! :) Remélem, hogy most, hogy ideláncoltam magamhoz, aktívabban fog közreműködni az írásban. :))

Az elkövetkező héten remélhetőleg meg tudom nyitni az új Full Moon blogot is, és a következő fejezetet már oda tudom feltenni.


Amúgy tegnap a Vámpírok bálján voltam, ami frenetikus volt. Nagyon imádtam. Annyira élvezhető volt az egész darab, amire nem is számítottam :)


Nos, most megyek is vissza a papír mellé, hogy minél előbb kész legyek. Nektek szép, napsugaras hétvégét, vigyázzatok a napon, hogy ne égjetek le, és ne kapjatok napszúrást! :)


Puszi: Stigu



Ui.: Addig egy kis nézegetni való... a legújabb kedvencem:

http://www.youtube.com/watch?v=CB-bqrfaOK4

Már vagy százszor megnéztem :)) Annyira, de annyira várom már a filmet... gondolom, már ti is. :) Abban mondjuk még mindig nem hiszek, hogy élve végig fogom tudni nézni :D




_@/"

2010. június 8., kedd

Életjel - Államvizsga után!!!

Sziasztok!

Nos, túl vagyok életem egyik leghúzósabb időszakán :) És megvan... jelentem, diplomás nő leszek!!! :)))

Mondjuk elég kemény volt. Főleg, amikor péntek este kiborultam, és bőgtem, meg amikor vasárnap este kiborultam és bőgtem és majdnem hánytam az idegtől :)
De hétfőn minden rendben volt, nagyon ügyes és okos voltam, meg is simogattam a saját buksim :)

Akkor most egy kicsit a frissekről is: sajnos az időm eléggé meg van csappanva, főleg, hogy ugye minden teendőmet toltam kifelé az államvizsga miatt. De a hétvégére megpróbálom összehozni. A váz már megvan, szóval csak írni kell. Ma este igyekszek már elkezdeni, és remélem, hogy jól fogok haladni vele... Aztán egy kis időre megint eltűnök, ugyanis táboroztatni megyek, ahol teljesen el leszek zárva mindenféle technikától, még telefon se nagyon lesz... ott nem tudom, mennyi időm lesz majd írni, de ha igen, akkor a tábor után kapjátok majd az ezt követő fejezetet, ha nem, akkor kicsit később.

És még egy kis hír!!! A blogon jelentős változások fognak végbemenni hamarosan... költözni fogunk!!!! Már nagyjából kész az új, hivatalos, csak ezt a célt szolgáló Full Moon blog, ami azért kerül majd megnyitásra, mert hamarosan szeretnék még 2 (aztán még egy) történetet elindítani, és félek, hogy ha egy blogra passzíroznám őket, akkor csak a kavar lenne belőle. Szóval a Full Moon is saját blogot kap, amit majd innen is el lehet érni természetesen, és a Tündérmese saját blogja is készülőben (csak történet nincs még hozzá :D )... A fejezetek egy az egyben kerülnek majd át oda, hozzászólásokkal, mindennel együtt, a hírek viszont maradnak itt, és ide is mindig ki fogom írni, hogyha van friss, meg azt is, hogy épp miből, plusz minden egyéb infót, amit épp meg akarok osztani veletek.

A másik két történetről is egy kis infómorzsa:
Az egyik ugye a már sokat emlegetett Tündérmesém, ami Anne életének egy nagyon fontos szakaszát dolgozza fel (ő saját szereplő), és nem sok köze lesz a Twilight-hoz, csak egy nagyon ici-pici minimális vonatkozásban.

A másik egy furcsa, időutazós kis sztory lesz... nem ám szó szerint. Egy párról fog szólni, akik a múltban és a mában élik meg szerelmüket, és közben megpróbálnak változtatni az Univerzum által kiszabott sorsukon. Címe sajnos még nincs, de az egész történet kész van a fejemben többé-kevésbé. Ez teljesen Twilight-mentes lesz. :)

Ezen kívül még egyet szeretnék írni, ha van rá igény: egy James - Victoria történetet, aminek "Vérvörös szerelem" lenne a címe. De ezt csak akkor, ha szívesen olvasnátok tőlem még... szóval várom a véleményeteket ezzel, és az új bloggal kapcsolatban is.

Most sietek írni :) Addig legyetek rosszak és élvezzétek, hogy végre itt a nyár... én már nagyon utálom, és vágyok az esős Angliába... :))

Puszi nektek: Stigu

P.S. addig egy kis nézegetni való:


http://www.youtube.com/watch?v=a0yJwPAWsn8&playnext_from=TL&videos=3O8TlIy1eV8



Egy nagyon szép szám, én most nagyon rá vagyok kattanva, szóval csak ajánlani tudom :)





_@/"